Pár napja az egyik IVSZ-es kollégám feltett pár kérdést a COVID-19 és a felhő kapcsolatáról. Az alábbi válaszok a privát meglátásaim, érdekelne, hogy a LinkedIn közösség mit gondol erről a kérdésről.

• Hogyan fog a koronavírus a (felhő)piacra hatni rövid távon?

A változás három dimenziót is érint:

• Olyan területeket, amelyekről első hallásra senki sem gondolta volna, hogy lehetséges: pl. lehet tornaórát tartani online, saját tapasztalat, hogy igen, lehet.  
• A másik dimenzió a döntéshozatal, jelen esetben a felhő alapú megoldásokra váltás sebessége: a távmunka és távoktatás körüli „Pató Pál féle- ej, ráérünk arramég” mentalitás átadta a helyét a „csináljunk valamit de azonnal” hozzáállásnak.
• A harmadik dimenzió pedig a felhasznált eszközök jellege és tulajdona: a home office sok esetben feltételezi, hogy a munkavállaló a saját eszközét használja a munkavégzésre (hiszen a notebook-ok már elfogytak a boltok polcairól és az új szállítmányok akár hónapokat is késhetnek.) A BYOD megközelítés eleve kizár bármi nemű eszköz, operációs rendszer, vagy szoftver verzió uniformitást és egy sor, korábban kőbe vésett IT alapvetést (pl. lehet-e lokál admin a felhasználó). Ezen új feltételek együttese szinte kiált az SaaS megoldások iránt.

• Milyen hatása lesz a mostani eseményeknek a (felhő)piacra hosszabb távon?

A válság során kialakult új szokások és megoldások várhatóan velünk maradnak és hosszú távon a felhő technológiákhoz való adaptáció sebességét növelik majd. Például a video konferencia, mint kis és középvállalati kommunikációs eszköz elfogadottá válik a válságot követően.  Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók látják, hogy a dolog működik.

A másik terület, ahol áttörést feltételezek, a távoktatás, ugyanezen okokból. Mind a két terület szinte kizárólag valamely felhőszolgáltatáson keresztül elérhetőek, így közvetett módon a felhőszolgáltatások elfogadottsága is annyit léphet előre pár hónap alatt, mint korábban pár év alatt. Hadd illusztráljam egy példával, hogy mi zajlik a fejekben: egy hazai kereskedelmi banknál az egyik nagyon felsővezető, aki korábban egyáltalán nem érdeklődött a Skype iránt (off-line volt kb. fél éve), napok alatt rendszeres felhasználóvá vált és vélhetően az is marad majd a válság elmúltával.

• Van esélye azoknak a vállalatoknak, akik most pótolják be lemaradásukat felhő terén?

A jelenlegi vállalati környezet legfontosabb jellemzője a külső paraméterek korában elképzelhetetlen sebességű változása . A túlélés egyik tényezője az ezen változásokra adott válaszok sebessége, amelyhez elengedhetetlen a felhő alapú informatikai megoldások alkalmazása. A jó hír, hogy a belépési korlátok alacsony volta (nincs beruházási költség) és az informatikai tudásigény „házon kívül” kerülése, amelyek mind azt segítik elő, hogy ha valaki végre elhatározta magát, akkor gyorsan léphessen. Ugyanez távolról sem mondható el a céges folyamatok ill. a vállalati kultúra átalakulásának sebességére. Itt a „felhőben gondolkodni tudó” felső vezetés elengedhetetlen. A felhő csak egy eszköz, hogy mihez kezdesz vele, az zömében rajtad (vállalatvezetők) múlik.  

• Megvan a vállalatoknál az a tudás, amely révén biztonságosan navigálják a távolról dolgozók mennyiségének növekedését?

Ez a tudás (képesség) csak részben a vállalatok házon belüli tudása, sok szempontból épp az a kulcs, hogy  a távolról történő munkavégzést elrendelő vállalati vezetőknek nemigen kellett elgondolkodnia azon, hogy vajon bírni fogja-e a távközlési és a felhőszolgáltató (Zoom, Teams, Slack, Webex stb.) kiszolgáló infrastruktúra a hirtelen megduplázódott terhelést. Feltételezte, és egyelőre joggal, hogy ezek mind csak szimplán teszik a dolgukat. (A saját UCC platformot, VPN-t és távoli elérést üzemeltető nagyvállalatok IT vezetőire ez távolról sem igaz, ők és munkatársaik óriási küzdelmet folytatnak azért, hogy a felhasználók ne vegyék észre, hogy az infrastruktúra milyen rendkívüli mértékben túl lett terhelve az utóbbi időben.)

• Milyen szerepe lehet a felhő technológiának majd a gazdaság újraindításában?

A COVID-19 drámaian felgyorsítja a felhő alapú informatika elfogadásának folyamatát, de a gazdaság újraindításában játszandó szerepe vélhetően limitált . A jelenlegi válság konkrét termelési kapacitás csökkenést nem okoz (hál istennek ez nem egy háború), tehát elvileg a recovery hasonlóan gyors lehet, mint a leépülés volt. Ellenben két kulcs területen hatalmas rombolást vihet (visz) végbe a válság: az egyik a globális értékteremtési láncok szétszakítása és ennek következtében a bizalom meggyengülése (jön-e az alapanyag vagy alkatrész Kínából), a másik terület pedig maguknak a gazdasági szereplőknek likviditása, végző soron az életben maradása, amely állami beavatkozást, pénzügyi stimulust igényel majd.